A Chalkidiki f�lsziget Maked�nia tartom�ny d�li ny�lv�ny, mely m�lyen az �gei tengerbe ny�lik, majdnem teljesen �n�ll� f�lszigetk�nt.850 km hossz� partvonala n�gy �bl�t �lel k�r�l. Nyugaton a Thermaikosz �b�l tal�lhat�, keleten a Sztrimonikosz , d�len a Kasszandrasz (Toroneosz) �s az �thosz hegy l�b�n�l l�v� Szingitikosz-�b�l.

A tengerpart szebbn�l szebb partokkal h�vogatja az odal�togat�t. K�l�nlegesen sz�p l�tv�nyt ny�jt, ahogy a pineafeny� ligetek lombjai a part f�l� hajolva az az�rk�k tengerre vetik �rny�kukat.

A kev�s foly� ellen�re Chalikidikit viszonylag nagy fel�let� erd�k bor�tj�k, ami G�r�gorsz�g t�bbi r�sz�re nem jellemz�. A f�lsziget tagolts�ga miatt a kl�ma f�ldk�zi-tengeri, viszont nemigen van olyan pontja, amely 20 km-n�l messzebb lenne a tengert�l. Ami az �vszakokat illeti, a telek enyh�k, sok es�vel, a ny�ri h�napok viszont hossz�ak, sz�razak, �s igen melegek. Ennek a j�t�kony kl�m�nak k�sz�nhet�en rengeteg olajfa �s narancsligetet tal�lunk.

Chalkidiki megye lak�inak sz�ma kb. 75.000 f�, ter�lete 2.915 m².

�s-k�korszak

1959-ben, amikor a Chalkidikin l�v� Petralonai.barlang felt�r�s�ra ker�lt sor, egy megk�vesedett emberi koponya ker�lt el�, mely bizony�tja, hogy a f�lszigeten m�r 75.000-50.000 �vvel ezel�tt a paleolitikumban is �ltek emberek. De nem csak itt, hanem Nikitiben, Nea Trigli�ban, Vrasztaban is voltak olyan lel�helyek, amelyek �skori lakotts�gr�l tan�skodnak. Pl. Nikitiben egy t�rpe fajt�j� l� csontjait �st�k ki. Ez a l�fajta volt a mai lovak �se. Ezen �llati csontok felfedez�se azt jelenti, hogy teljesen elt�rt Chalkidiki domborzata a ma ismertt�l. Vannak barlangok, melyekben kormos k�veket, hamu maradv�nyokat, agyagot tal�ltak. Mindez azt bizony�tja, hogy itt tal�lt�k a t�z haszn�lat�nak a vil�gon legr�gibb jeleit, egyben itt tapasztalhatjuk az ember Eur�p�ban ismert legr�gibb megjelen�s�t.

�j-k�korszak, bronzkor

Kr.e. 2500 k�r�l kezd�dik a Chalkidiki f�lszigeten a bronzkor. Kr.e. 1050 t�j�n pedig m�r elkezdik haszn�lni a vasat, mely egy �j korszak f�ny�nek bek�sz�nt�t jelenti. A f�lsziget els� lak�inak a pelazgokat tekintik, akik f�leg az �thosz hegy k�rny�k�n �ltek, de Chalkidiki teljes betelep�t�se a tr�jai h�bor�kban indult meg. Az els� v�rost Aeneas tr�jai h�s alap�totta, mely az Aineia nevet kapta. A Pell�n�iek a Kasszandra f�lszigetre telep�ltek, hogy ott teleljenek �t. Rabn�ket hoztak magukkal, akik att�l f�lv�n, hogy a harcosok feles�gei mellett kell majd szolg�lniuk, fel�gett�k a a pell�n�iek haj�it. A Kasszandra f�lsziget a Pall�n� nevet kapta, mivel r�k�nyszer�ltek a pell�n�iek, hogy ott telepedjenek le.

�kor

Kr.e. VIII. sz�zadt�l a G�r�gorsz�g d�li r�sz�ben lak�k gyarmatokat alap�tottak a f�lszigeten. Kr.e. VII.sz. elej�n �rkeztek Chalkidikire Bottiaia (�szak-Maked�nia) hajdani lak�i, akik a mai Olinthosz �s Nea Kallikratia k�z�tt telepedtek le. Ez a ter�let a Vottiki nevet kapta.

Kr.e. VII. sz�zadban, a f�lsziget v�gleges gyarmatos�t�sa idej�n a k�vetkez� gyarmatv�rosokat alap�tott�k: Khalkisz, Mende, Therambosz, Aigai, Eretria Aph�tosz, Szan�, Neapolisz, Szart�, Torone, M�k�berna, Gal�pszosz, Potieda, Aineia, Ol�nthosz, Argilosz, Akanthosz, stb. A Chalkidiki f�lszigeten l�v� hellenisztikus �s klasszikus kori telep�l�sek sz�ma t�bb mint sz�z. A telep�l�sek maradv�nyai m�g a f�ldben rejtve vannak, �s oly gazdagok r�g�szeti eml�kekben, hogy az I. Kultur�lis Kongresszuson az egyik r�g�sz elnevezte a f�lszigetet �szak-G�r�gorsz�g Attik�j�nak.

Xerx�sz Kr.e. 481-ben csatorn�t �satott Nea Roda mellett, annak �rdek�ben, hogy haj�hada biztons�gosan megk�zel�thesse a szemk�zti oldalt. A f�lsziget lakoss�ga f�lv�n a teljes megsemmis�l�st�l, beh�dolt a perzs�knak, �s seg�ts�get adtak neki a hadm�veletekben. Xerx�sz szalamiszi veres�g�t k�vet�en Potideia �s Ol�nthosz v�ros fell�zadtak. A k�t v�ros k�z�l Ol�nthoszt siker�lt Artavazosznak elfoglalnia, melynek lakoss�g�t lem�sz�rolta egyt�l-egyig. A perzsa h�bor�t k�vet�en a f�lsziget t�bb v�rosa sz�vets�get k�t�tt az ath�niekkel. Ez�rt Potideia v�ros k�l�nv�l�sa a d�loszi sz�vets�gt�l volt az egyik oka a peloponn�szoszi h�bor�nak. Potidei�t ostrom al� vett�k az ath�niek. Szokrat�sz �ppen idej�ben t�nt fel, amikor egyik tan�tv�nya (Alkibiad�sz) vesz�lybe ker�lt. A h�bor� sor�n rengeteg kis v�ros semmis�lt meg a f�lszigeten. Philipposz kir�ly Kr.e. 348-ban elfoglalta Ol�nthoszt, �s ezzel Chalkidiki a maked�n kir�lys�g r�sze lett. A kir�ly az �sszes v�rost lerombolta, lakosait �ttelep�tette Maked�ni�ba. Az �j korm�nyzat h�rom �j v�rost alap�tott meg: Potideia hely�n Kasszandr�t, Az �thosz f�lszigeten Uranupoliszt, �s Antigonei�t Kalamaria k�rny�k�n. Innent�l Chalkidikinek �s Maked�ni�nak k�z�s t�rt�nete van, am�g a r�maiak fel nem bukkannak.

R�mai kor

Chalkidiki t�rt�nete szorosan kapcsol�dik a r�maiak �seihez. A hagyom�ny szerint Kr.e. XII. sz�zadban a tr�jaiak, miut�n v�rosuk elpusztult, Pall�n�be mentek, �s v�g�l letelepedtek Latiumban. �l�k�n Aeneas, Romulus �se �llt. A f�lszigetet �s Maked�ni�t Kr.e. 168-ban elfoglalt�k a r�maiak. Azonban innent�l nincsenek inform�ci�k Chalkidikir�l, csak a Kr. El�tti �vsz�zadt�l vannak �jabb inform�ci�ink. Ekkor kezdenek el �rdekl�dni a r�maiak Maked�nia fel�. Ekkor alakult meg az akanthoszi r�mai k�z�ss�g, �s megalap�tott�k Kasszendrei�t, mely p�nzver�si jogot kapott. �gy a f�lszigeten l�v� r�mai gyarmatos�tok teljesen elg�r�g�s�dtek. Kr. U. 269-ben barb�r n�pek ostromolt�k Kasszandrei�t, �ri�si k�rokat okozva ezzel.

Biz�nci id�k

A Chalkidiki f�lsziget a r�mai korszak elt�n�s�vel a Biz�nci Birodalom szerves r�sz�v� v�lt, melynek egyik legjelent�sebb r�sze az �thosz-hegyi szerzetes k�z�ss�g kolostor�llama lett. Kr.u. Vi. sz�zadban a hunok feld�lt�k az eg�sz f�lszigetet. Innent�l ism�t hom�lyba v�sz a f�lsziget t�rt�nete.

Az �vil�g �s az �jkor k�z�tt �thosz lett az �sszek�t� kapocs, melyet a IX. sz�zadt�l a biz�nci cs�sz�rok t�mogattak adom�nyokkal. Az �thoszi kolostorok terjeszked�se lehet�v� tette a jobb�gyok sokas�g�nak munk�hoz jut�s�t., akik falvakba zs�fol�dtak, �s m�s telep�l�seket is alap�tottak.

A f�lszigeten az �thosz-hegyi kolostorokon sok egy�b kolostor volt tal�lhat�, melyeknek egy r�sze t�nkrement, a t�bbi a Szent Hegy (�thosz) tulajdon�ba ker�lt.

Azonban �jabb vesz�ly fenyegette Chalkidikit a Biz�nci birodalom hanyatl�s�val egyid�ben. A Szent F�ld felszabad�t�s�nak indok�val a keresztesek 1204-ben elfoglalj�k az erej�t vesztett Biz�nc majdnem minden ter�let�t. Ezekben a neh�z id�kben a birodalom minden kincs�t kifosztj�k.

A kal�zok t�mad�sai a IX. sz�zadt�l hatalmas probl�m�t jelentettek. A Konstantin�polyban sz�kel� Henrik cs�sz�r 1212-ben a kasszandriai p�sp�ks�get a Thesszaloniki-i tartom�ny igazgat�ja, Gonarius al� rendelte. Az �thoszi kolostorok Szevaszti p�sp�k�nek keze al� ker�ltek. A p�sp�k a Thesszalonikiben sz�kel� lomb�rdiai felkel�kkel sz�vetkezett, akik v�gigrabolt�k a Szent Hegy kolostorait, megk�nozt�k vagy meg�lt�k a szerzeteseket. Egy katal�n csoport 1307-ben lerohanta a kolostorokat, �s k�t �ven �t �jabb �s �jabb t�mad�sokat ind�tott ellen�k. A nyugati kereszt�ny �llamok seg�ts�g helyett sz�tzil�lt�k ezt az er�s keleti �llamot, ezzel seg�ts�get ny�jtva a t�r�k�knek a birodalom elfoglal�s�ra.

T�r�k h�dolts�g (Mademochoria)

A Chalkidiki-f�lszigeten els�sorban f�ldm�ves-�llatteny�szt� gazdas�g alakult ki a IX. �s XV. Sz�zad k�z�tt. Ezut�n a f�lsziget nyugati r�sz�n telepedtek le a g�r�g�k, itt termett a legt�bb gabona. Chalkidiki fontos k�zpontja lett az Ottom�n birodalomnak az �sv�nyi kincsei miatt. Sziderokapsza falub�l,- mely 3-4 m�rf�ldre van a tengert�l- zajlott az export nagy r�sze. A falu t�rt�nete az �thosz-hegyi kolostorokkal kapcsolatos.

Az ad�z�st jellemzi, hogy a f�der�ci� a szult�n kincst�r�nak hat�sk�r�be tartozott, ez�rt a falvakat Chaszik�nak is nevezt�k. �vente 220 okka tiszta ez�st�t szolg�ltatott a f�der�ci� a kincst�rnak. Ennek a f�der�ci�nak a jogi �s igazgat�i hatalm�t egy n�gy f��rb�l �s egy titk�rb�l l�trej�tt tan�cs gyakorolta. A Mademocharia falvainak gazdas�ga ekkor m�r a term�keny sz�nt�f�ldekb�l �s a k�zm�ves iparb�l sz�rmazott.

Az 1821-es szabads�gharc

Az �thosz hegyi szeretesi �llam a t�r�k h�dolts�g idej�n nagyfok� auton�mi�t �lvezett, n�h�ny szult�n t�mogatta. Mindez az�rt t�rt�nt mert csak p�r t�r�k nagybirtokos �lt a d�li r�szeken, �s kev�s k�zigazgat�si �s katonai hat�s�g m�k�d�tt a f�lsziget k�zep�n. 1821-ben, a nagy nemzeti felkel�s idej�n m�r k�szen �llt a harcra. Mivel a f�lsziget lakoss�ga sz�ng�r�g volt, ez�rt kiv�lts�gos helyzetben voltak. Az itt sz�kel� t�r�k hat�s�gokhoz g�r�g nyelven fordulhattak. �ppen ez�rt Poligiroszban m�k�d�tt egy ford�t�iroda is, ahol t�r�k nyelvre ford�tott�k a g�r�g nyelven beadott iratokat.

A nemzeti forradalomban a f�lsziget vezet� szerepet j�tszott. Chapszasz kasszandriai harcos volt a kasszandraiak �s a Chaszikochoria-beliek vez�re. Az els� gy�zelmek k�vetkezt�ben viszont a forradalmi er�k visszavonultak. A g�r�g�k visszavonul�s�t k�vet�en a t�r�k�k felgy�jtott�k a falvakat, elfoglalt�k Kasszandr�t, �s Szithonia uraiv� v�ltak. Ekkor tette l�b�t els� alkalommal egy 3000 f�b�l �ll� t�r�k katonai sereg az �thosz-ra, �s kilenc �vig ott is maradtak.

1878-ban �jabb pr�b�lkoz�sokat tettek egy felkel�sre, azonban ezek kudarcba fulladtak az er�s t�r�k �vint�zked�sek miatt.

1912okt�ber 7-�n egy felkel�s t�rt ki g�r�g partiz�nok vezet�s�vel a f�lszigeten, melynek k�vetkezm�nyek�nt elzavart�k a t�r�k�ket �s kihirdett�k egyes�l�s�ket G�r�gorsz�ggal.

1922 ut�n menek�ltek sokas�ga �rkezik Kis-�zsia t�bb r�sz�r�l, akik magukkal hozt�k mesters�geiket �s kult�r�jukat. Mindezekkel pr�b�lt�k meg leplezni szeg�nys�g�ket �s m�ly sebeiket. Mindezt �zl�ssel �s m�lt�s�ggal tett�k.